Rick Riordan: The Blood of Olympus (The Heroes of Olympus #5)

Though the Greek and Roman crewmembers of the Argo II have made progress in their many quests, they still seem no closer to defeating the earth mother, Gaea. Her giants have risen—all of them—and they're stronger than ever. They must be stopped before the Feast of Spes, when Gaea plans to have two demigods sacrificed in Athens. She needs their blood—the blood of Olympus—in order to wake.

The demigods are having more frequent visions of a terrible battle at Camp Half-Blood. The Roman legion from Camp Jupiter, led by Octavian, is almost within striking distance. Though it is tempting to take the Athena Parthenos to Athens to use as a secret weapon, the friends know that the huge statue belongs back on Long Island, where it "might" be able to stop a war between the two camps.

The Athena Parthenos will go west; the Argo II will go east. The gods, still suffering from multiple personality disorder, are useless. How can a handful of young demigods hope to persevere against Gaea's army of powerful giants? As dangerous as it is to head to Athens, they have no other option. They have sacrificed too much already. And if Gaea wakes, it is game over.

Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy utálom Rick Riordant. Utálom őt is és a könyveit is, amiért függővé tettek, és ebből kifolyólag minden alkalommal, amikor leteszem őket, szörnyen rosszul érzem magam.

Végezni a The Blood of Olympus-szal első alkalomra is rossz volt. Utána fel-alá járkáltam a lakásban mindenféle életcél nélkül és azon tűnődtem, hogy van-e még értelme az életemnek? Aztán felfedeztem a Tumblr csodás világát, ahol jó mélyre merülhettem a PJO fanartok vegyületében, de ez sem volt elég. Aztán kiderült, hogy jön a Trials of Apollo. Fel-alá ugráltam a lakásban örömömben. Most pedig elkövettem a lehető legnagyobb hibát: újraolvastam a sorozatot. És a The Blood of Olympus-t másodszorra sem volt jó élmény befejezni. Most konkrétan több soron is sírni akartam, de hogy miért, azt nem tudom megmondani.

Nem baj, jövő héten a postásnak hoznia kell a Hotel Valhalla kézikönyvem, bár az igaz, hogy nem PJO, de talán valamennyire enyhíti majd a szívfájdalmam. Addig is, majd olvasok valami mást.

Nem fogom azzal elvinni a posztot, hogy leírom az eseményeket. Inkább leírom a gondolataimat a könyv során. Mivel telefonra így is, úgy is szükségem van (szótár miatt), ezért jegyzeteket írni a könyv olvasása során már nem volt túl bonyolult. Na, akkor jöjjenek azok a jegyzetek (persze kifejtve):

Meglepő fejlemény: Jason Grace-t nem ütik ki a csata folyamán. Végig eszméleténél marad. Igaz, közben átszúrják a gyomrát, de túléli.

A The Blood of Olympus és a teljes Percy Jackson Univerzum legnagyobb kérdése, hogy mi történt Albániában? Csak ezt az egyet mondd meg, Rick bácsi!

Életemben talán először olvasok egy könyvet, amiben egy ember ténylegesen használja a vécét. Igaz, csak említve volt, hogy a vécé undorító volt, de legalább elment használni. A félvéreknek van anyagcseréjük!

Mindent elrontanak, minden elveszik, minden tönkremegy, mire a végére érünk a sorozatnak. Annabeth sapkája nem működik, A laptopja elveszett a tőrével együtt, Diocletianus jogara is eltörik (és a végén Piper tőre is elveszti a látomás-mutogató képességét).

Percy Jackson & Jason Grace: A Bromance

"Percy gave her a sideways smile. “Yeah, we can’t have another incident like in Kansas. I might kill my bro Jason.” “Or I might kill my bro Percy,” Jason said amiably."

Leo Valdez egy teljes mértékben őrült, elmebeteg ember.

Ez a jelenet:

"Man, what is your problem?” Leo grumbled.
Percy blinked. “So...I guess we’re not cool?”
“Of course we’re not cool! You’re as bad as Jason! I’m trying to resent you for being all perfect and hero-y and whatnot. Then you go and act like a standup guy. How am I supposed to hate you if you apologize and promise to help and stuff?”
A smile tugged at the corner of Percy’s mouth. “Sorry about that."

Az első pillanat, amikor érzed, hogy Solangelo lesz ennek a vége: amikor Nico álmában látja Will-t, és nem csak megemlíti, hogy látja Will-t. Részletesen leírja... :3

Amikor az osztálytársaim azt mondják, hogy 12-13 órákat alszanak átlagosan kiborulok. Nico 36 órát aludt. 36 ÓRÁT. Másfél nap. Igen, persze, szüksége volt rá, mert kimerült az Árnyékutazástól (ez egyáltalán a magyar neve? Már elfelejtettem...) De 36 óra!

A szívemet is összetörő jelentet: Hádész és Nico beszélgetése, amikor Hádész elmondja a fiának, hogy szeretné, ha boldog lenne. :3 (Készüljetek fel, az egész könyvelemzés alatt ezt a hangulatjelet fogom használni.)

Tudom, hogy Hádész egy ijesztő alak, és ellenszenves, de a kedvenc isteneim közül ő az egyik. Hiszen ő egy szegény mélabús lélek. Egyszerűen csak szeretem. (Vagy, mert lehetséges após jelölt volt, a The House of Hades-ig?)

Kész, vége, eldőlt: Nico a kedvenc karakterem. Legyőzte Percy-t. A Nico szemszögéből írt fejezetek eldöntötték. Kiütötték a kedvenc karakterem a nyeregből. Nico egy badass, szeretni való karakter, és csatlakozom a Nico di Angelo Protection Squad-hoz.

Piper meg akarja tanítani szörfözni Annabeth-t és Hazel-t.

Frank egy ölelni való aranylélek. Egy pandává kéne változnia néha. Biztos gyorsan megvigasztalná az embereket.

Percy felrobbantja az Argo II vécéit, mert nem akarja elengedni Annabeth-t egyedül. Percabeth. :3

És ott veszik el a Bőségszaru...

Rick Riordan egy mondattal elintézi a Titán átka óta megismert Vadászok, és a Neptunusz fiában megismert Amazonok nagy részét. Oh, várjunk... Az összes Amazont? Most komolyan? Nico Hawaii ingben. Ez a kép, amit az agyamban elképzeltem, aranyat ér.

Nico-nak van egy Jules-Albert nevezetű zombi sofőrje. Ajándék Hádésztól. Az én apám miért nem ad nekem zombi sofőrőket a 19. századból? Nico újabb badass jelenete, ahol egy félvért árnyékká foszlat. Szó szerint.

Ella elmorog egy sort: The fall of the sun, the final verse... Trials of Apollo? Szegény Apollo. Zeusz őt bünteti azért, amiről nem nagyon tehet. De persze, Zeusz csakis másra fogja, ha valami baj történik.

Hármas ölelés: Frank, Hazel, Leo. Bordatörés veszély, emberek.

Jason szemüveges lesz.

Reyna meglovagolja Pegazust, és Tyson megmenti a feneküket, és Orion meg merte lőni Fekete Pétert. Nem, nem! Azt a pegazust senki sem bánthatja!

A könyv egyik legjobb poénja, amit nem tudom, hogy fognak átfordítani magyarra:

“Correct." Kekrops sounded bitter, like he regretted his decision. "My people were the original Athenians--the gemini."
"Like your zodiac sign?" Percy asked. "I'm a Leo."
"No, stupid," Leo said. "I'm a Leo. You're a Percy.”

Annabeth-nek van egy unokatesója Bostonban. Ó, helló, Magnus Chase! Viszlát októberben! ;) Aztán egy Percabeth jelenet, de persze Piper szemszögéből. :/

“The rivalry ends here," Percy said. "I love you, Wise Girl.”

És így éred fel Gaia: Annabethnek megvágják a combját, Percy-nek pedig elvérzik az orra.

“Oh, come on!’ Percy complained. ‘I get a little nosebleed and I wake up the entire earth? That’s not fair!”

Mint kiderül, Nico szereti a Félvér tábort. Ééés... Ott jön Will Solace. A pillanat, amikor mindenki egy emberként visította, hogy Solangelo. Még a csata közepén is képesek vitatkozni. :3

“Nico scowled. ‘It’s none of your business, but I don’t belong. That’s obvious. No one wants me. I’m a child of –’
‘Oh, please.’ Will sounded unusually angry. ‘Nobody at Camp Half-Blood ever pushed you away. You have friends – or at least people who would like to be your friend. You pushed yourself away. If you’d get your head out of that brooding cloud of yours for once –”

A könyv hátralévő részében folyamatosan libabőrös voltam, és a könnyeimmel küzdöttem, abból az okból kifolyólag, hogy véget fog érni a könyv.

Kit okol Zeusz? Kit? Apollót. Találkozunk is vele a Trials of Apollo-ban.

És ott ment tönkre még az Argo II is. Tényleg minden tropára megy, vagy eltűnik a könyv végére. Már csak az kéne, hogy Árapálynak is annyi legyen.

“Legion, cuneum formate!’ Reyna yelled. ‘Advance!’ Another cheer on Jason’s right as Percy and Annabeth reunited with the forces of Camp Half-Blood.
‘Greeks!’ Percy yelled. ‘Let’s, um, fight stuff!’ They yelled like banshees and charged.
Jason grinned. He loved the Greeks. They had no organization whatsoever, but they made up for it with enthusiasm.”

Nos, ez hosszabbra sikeredett, mint terveztem, na mindegy. Azért még megjegyezném, hogy Percy és Annabeth ugye tervezik, hogy Új Rómába töltség le életüket, ami valamiért összetöri a szívem. Mert... Félvérek. Esélytelen, hogy valaha is sikerül elmenekülniük az istenek és a küldetéseik elől.

És azt hitted, hogy az Athéné jelének egy nagy cliffhangerje volt? Olvasd el a The Blood of Olympus-t, és mondd azt, hogy ez nem volt egy hatalmas cliffhanger.

Nehéz elfogadni, hogy valami, amit ennyire szerettem, véget ért. Mi lesz velem a Trónok Harca végén? Oh, tényleg. Ott kb. mindenki meghal a végére. :p

“For a long time,’ Nico said, ‘I had a crush on you. I just wanted you to know.’ Percy looked at Nico. Then at Annabeth, as if to check that he’d heard correctly. Then back at Nico.
‘You –’
‘Yeah,’ Nico said. ‘You’re a great person. But I’m over that. I’m happy for you guys.’
‘You … so you mean –’
‘Right.’
Annabeth’s grey eyes started to sparkle. She gave Nico a sideways smile.
‘Wait,’ Percy said. ‘So you mean –’
‘Right,’ Nico said again. ‘But it’s cool. We’re cool. I mean, I see now … you’re cute, but you’re not my type.’
‘I’m not your type … Wait. So –’
‘See you around, Percy,’ Nico said.”

Rick Riordan: Athéné jele (Az Olimposz hősei #3)

Amíg a sors össze nem hozta egy robbanó szoborral, Annabeth biztos volt benne, hogy nagy meglepetés nem érheti már az életben.

Annabeth a rómaiak táborában végre megtalálja elveszett szerelmét, Percyt, de nem sokáig élvezhetik az egymásra találás örömét, mert menekülni kényszerülnek. Ráadásul Nico az óriások fogságába kerül, és már csak napjai vannak hátra… Gaia ébredezik, Annabeth-re pedig egy magányos küldetés vár: követnie kell Rómában Athéné jelét. Ami lehet, hogy a halálba vezeti…

Már vagy egy hete kiolvastam az Athéné jelét, csak nem volt kedvem írni róla, meg el voltam foglalva azzal, hogy befejezzem a saját könyvem, így csak most került sor erre a könyvre.

Azt hittem, hogy ez a leghosszabb könyv a sorozatban, de tévedtem, mert a The House of Hades (Hádész háza) még hosszabb, mint ez. Azonban ezt azok, akik a könyveket magyarul olvassák, nem tudhatják, hiszen Az Olimposz hőseinek negyedik kötete még nem jött ki Magyarországon, de én már tudom mi történik benne. :P Ez is az angolul való olvasás egyik előnye.

A The Mark of Athena négy félvér szemszögéből meséli el a Rómába vezető utat. Annabeth, Leo, Piper és Percy a négy narrátorunk. Listába szedve, gyorsan felsorolom a főbb eseményeket, de bocsánat, ha kihagyok valamit, mert már elkezdtem a House of Hades-t, és a Mark of Athena kiolvasása óta elég sok idő eltelt, így nem biztos, hogy nem felejtek ki semmit.

1. Leo felrobbantja Camp Jupiter-t, ezáltal a rómaiak a görögök vérét akarják.
   
2. Team Leo, Hot Stuff.
3. Kansas.
4. Eidolons (passz, hogy lehet magyarul ), úgyhogy nem Leo volt, aki felrobbantotta a tábort, bár ez a rómaiakat nem érdekli, mert popsibuksik.
5. Atlanta, és Frank, a hősies aranyhal.
6. Piknik Aphroditéval.
7. A tenger alatti Félvér-tábor.
8. Herkules.
9. Percy kalóz féltestvére, és a hatmillió dollárnyi arany elsüllyesztése.
10. Megérkezünk Rómába.
11. Annabeth követi Athéné jelét.
12. Leo felrobbant pár Eidolon-t.
13. Piper, Jason és Percy majdnem megfullad.
14. Az ikeróriások legyőzése.
15. Annabeth megtalálja az Athéné szobrát, és majdnem happy endet kapunk. Majdnem.
16. Percy és Annabeth lezuhannak a Tartaroszba.
17. Vége.

Volt egy rész, ahol Percy és Annabeth az Argo II istállójában beszélgettek, és nézték az alattuk elsuhanó tájat, de elaludtak, és másnap reggel mindenki őket kereste. Majd megtalálta őket Frank, de kettesben feküdtek egy pléden az istállóban. Első gondolata nem az volt, hogy véletlenül elaludtak. Ezután pedig Coach Hedge büntetésbe rakja Percyéket. És ez így leírva egyáltalán nem vicces, de ígérem, hogy a könyvben olvasva mosolyt csal az arcodra az egész szituáció.

És ott van még Piper. Én próbálom. Tényleg. Nem az van, hogy utálom, ezt már elmondtam sokszor, de ami az ő fejében lezajlik a könyv folyamán, az egyszerűen szörnyű. Ami Jasont illeti, nem sok vizet zavart, mert valami mindig fejbe verte, és annyi volt a szerepe az egész könyvben. És ez így teljesen rendben is volt. Csak Piper ne elmélkedett volna annyit. Folyamatosan azon aggódott, hogy nem is tetszik Jasonnak, és hogy Jason otthagyja Reynáért. Hogy a Félvér-táborban mindenkinek ő ad tanácsot, de azt nem tudja, hogy a saját pasiját hogyan tartsa meg. Ha valaki kiejti Reyna nevét, már rosszul van, és arra gondol, hogy talán Jason jobban szereti Reynát, mint őt.

Oké, hogy Piper Aphrodité lánya, de mintha az első kötetben azt mondogatta volna, hogy ő nem olyan, mint Aphrodité. Igen, kinézetre valóban egy tök badass csajnak tűnik. Csak ne látnám a gondolatait is leírva, mert attól a falra mászom. Rendben, aggódjon Jason és a kapcsolata miatt, de kicsit szolidabban, mert engem az ő románcuk pont hidegen hagy. Percabeth: legjobb. Frazel: csodás. Caleo: igen, jöhet. Jasiper: eltűröm, de nem bírom.

Bocsánatot kérek minden Jasiper rajongótól. sajnálom, de az ő kapcsolatuk engem pont hidegen hagy.

Két könyv maradt, és egyiket sem fordították még magyarra. Izgalmas lesz értékelni...

“Percy, let me go" she croaked. "You can't pull me up."
His face was white with effort. She could see in his eyes that he knew it was hopeless.
"Never," he said. He looked up at Nico, fifteen feet above.
"The other side, Nico! We'll see you there. Understand?"
Nico's eyes widened. "But-"
"Lead them!" Percy shouted. "Promise me!"
"I-I will."
Below them, the voice laughed in the darkness. Sacrifices. Beautiful sacrifices to wake the goddess.
Percy tightened his grip on Annabeth's wrist. His face was gaunt, scraped and bloody, his hair dusted with cobwebs, but when he locked eyes with her, she thought he had never looked more handsome.
"We're staying together," he promised. "You're not getting away from me. Never again."
Only then did she understand what would happen. A one-way trip. A very hard fall.
"As long as we're together," she said.
She heard Nico and Hazel still screaming for help. She saw sunlight far, far above- maybe the last sunlight she would ever see.
Then Percy let go of his ledge, and together, holding hands, he and Annabeth fell into the endless darkness.”

Rick Riordan: Neptunus fia (Az Olimposz hősei #2)

Percy Jackson mellé új hősök társulnak, és a nagy prófécia mind a hét hőse felbukkan…

Percy teljesen össze van zavarodva.

Hosszú álmából felébredve a nevén kívül nem emlékszik semmire. Nagy nehezen mégis sikerül eljutnia egy ismeretlen félvértáborba. A múltjából csak egyetlen arcot tud előbányászni: Annabethét.

Hazelnek halottnak kéne lennie. Az első életét alaposan elrontotta. és a világ veszélybe került egykori ballépése miatt. Most nem kíván mást, mint hogy messzire vágtathasson a gondok elől az álmában látott csődörön.

Frank egy rakás szerencsétlenség. Nagyanyja szerint hősök leszármazottja, de ő ebből semmit sem érez. Ormótlan medvének érzi magát, különösen legkedvesebb barátja, Hazel közelében, akiben teljes mértékig megbízik. Olyannyira, hogy legféltettebb titkát is rábízza.

Mindhármuknak köze van a titokzatos Hetedik Próféciához.

A lélegzetelállítóan izgalmas történet a „másik” tábortól egészen az istenek háta mögötti földig, Alaszkáig ível. Útközben új félistenekkel ismerkedhetünk meg, félelmetes szörnyek, különös lények bukkannak fel és segítik, vagy éppenséggel veszélyeztetik a legújabb küldetés kimenetelét.

Előre lekötném, hogy a Prophecy of Seven nem azt jelenti, hogy Hetedik Prófécia. Inkább a Hétről Szóló Prófécia, vagy A Hét Próféciája. Na, mindegy. Nem érdemes belebonyolódni a fordításba. Akkor, a magyarosítást tegyük is félre.

Nem tudom, miért csak picivel több, mint 3 nap kellett ahhoz, hogy kiolvassam a Neptunus fia-t. Lehet, mert 50 oldallal rövidebb. Lehet, a tény, hogy Percy főszerepben folyamatosan ott van. De az is lehet, hogy érdekesebb volt  történet. Sokkal érdekesebb.

Meglett Percy, és szegénnyel ugyanaz a helyzet, mint Jasonnel volt, kivéve, hogy ő emlékszik egy arcra, és a hozzá kapcsolódó névre: Annabeth. Tessék! Nincs közvetlenül ott Annabeth, és Rick bácsi mégis képes odaadni a Percabeth pillanatokat.

Megismerkedünk Hazel Levesque-val és Frank Zhang-el. Igen, őket bírom. De persze kellett valaki, akit nem bírok se én, se senki más, ez pedig nem műs, mint a kis rohadék Octavianus. Persze, hogy mennyire is rohadék, az majd később derül ki.

Szóval, Percy, Hazel és Frank küldetésre indulnak, hogy kiszabadítsák a Halált aka Thanatoszt, hogy a szörnyek végre meghaljanak, és szerencsétlen félvéreknek legyen végre valami kis esélyük a harcban. Így elvándorlunk Alaskába.

Fő események a könyv alatt:

1.  Percy megérkezik Camp Jupiterbe, keresztülviszi Junot/Hérát a Kis Tiberen, és elveszti Achilleusz jelét
2. Az ötödik cohors megnyeri a War Games-t (fogalmam sincs, hogyan fordították át a magyarban, így maradok az angolnál)
3. Franknek Mars az apja, és küldetést kapnak
4. Irány Alaska!
5. Portland és Ízisz istennő organikus boltja
6. Phineas és a fhárpiák, Percy nem hal meg, Ella megmenekül
7. Látogatás az Amazononokhoz
8. Arionon Kanadába, és Frank még mindig nem érti a családi ajándékot
9. Na, végre! Alaska!
10. Egy óriás mínusz, és Percy Nnem fulladt meg
11. Percy mindenre emlékszik
12. Még egy óriás mínusz
13. Jön az Argo II

 Ja, meg Percy praetorrá emelik, és megkapja a tetkóját, ami egy fájó pont nekem. Nem tusom miért, de a rómaiak nem a kedvenceim. A görögöket mindig jobban szerettem, töri órákon is. (The Blood of Olympus SPOILER: Bár talán csak az zavar, ahogy Percy és Annabeth határoznak az ötödik könyv végén... De az nagyon...)

A Neptunus fia egy igazi PJO könyv, Percy-poénokkal, és am,úgy is sok-sok Percyvel, és mindennel, ami egy jó Rick Riordan könyvhöz kell. (Kivéve talán Annabeth és a Percabeth jelenetek hiányoznak.)

“They all ordered massive plates of eggs, pancakes, and reindeer sausage, though Frank looked a little worried about the reindeer. "You think it's okay that we're eating Rudolph?"
"Dude," Percy said, "I could eat Prancer and Blitzen, too. I'm hungry.”

Rick Riordan: Az elveszett hős (Az Olimposz hősei #1)

Három vadonatúj hős.
Egy eltűnt félisten.
És egy átok, ami mindegyiküket pusztulással fenyegeti…

Percy Jackson visszatér… Vagy mégsem? Ugyanis minden nyom nélkül eltűnik a Félvér Táborból. Annabeth égre-földre keresi kedvesét, egyelőre eredménytelenül. Ám ugyanolyan rejtélyesen, ahogy Percy felszívódott, feltűnik egy Jászon nevű srác, aki semmire sem emlékszik a múltjából, viszont nagyon sokat tud. Például a küldetésekről, és – csak úgy mellékesen – folyékonyan beszél rómaiul, hogy a farkas-pótszülőkről már ne is beszéljünk…

Elhangzik egy újabb prófécia, és kezdetét veszi egy újabb küldetés – most már Jászon vezetésével. Közben kiderül néhány furcsa dolog… Jászonról is. Tényleg létezik egy másik Félvér Tábor, ahol a római istenek gyermekei nevelkednek, akik halálos ellenségei a görög félvéreknek? És a kedves olimposzi szülők vajon miért nem merik hallatni isteni hangjukat? Ki ejtette foglyul Hérát, az istenek hisztis, undok és bajkeverő királynőjét? Megéri kockáztatni érte az életüket?

Előre lekötném, hogy nem vagyok hajlandó Jászonnak nevezni Jasont. Amióta elolvastam a Percy Jackson's Greek Heroes-t tudom, miért így fordították, de akkor sem. Így sem a kedvenc karakterem, szóval legalább adjunk neki egy esélyt, hogy normális neve legyen.

Isenem, egy hét! Egy egész hétbe telt elolvasni. Talán azért, mert hosszú, és ráadásként még angolul is van, ezért lassabban sikerül az agyamnak feldolgoznia az infót, vagy azért, mert Piper és Jason még mindig nem a szívem csücskei (de már kevesebb ellenszenvet érzek irántuk, ami egész jó).

Rájöttem, hogy csak azért szerettem Az elveszett hős-t, mert Rick Riordan könyv, és kapcsolódik a PJO világhoz. Jó, ez így nem teljesen igaz. Inkább úgy kéne fogalmazni, hogy azért nem tetszett annyira Az elveszett hős, mert ott van Jason és Piper. Jó, nem rühellem őket, de az első kötetben számomra kifejezetten idegesítőek. Hogy miért? Hát, legyen...

1. Jason, nem tudlak sajnálni a memóriaveszteséged miatt. Sodródj az árral, haver!
2. Piper egyszerűen az őrületbe kerget. Ez a "túl gyönyörű, ezért inkább elbújik a tömegben" dolog túl... nem is tudom milyen.
3. Jaj, ne, Pipernek van egy HATALMAS titka, és el kell árulnia a barátait, hogy megmentse az apját, és ezért mindenki utálni fogja.
4. Leo az egyetlen új karakter, akit szeretek, de az elején kicsit túl van tolva ez a "tűz ereje van, és halálosan veszélyes", meg a "megöltem az anyámat".
5. Csak nem! Piper Aphrodité lánya! Ó, ne!
6. Vajon ki lehet a főgonosz, aki világuralomra tör? Ezt tényleg olyan nehéz volt kitalálni? (Oké, amikor először olvastam én sem tudtam a kezdetektől fogva, de azért előbb rájöttem, mint ők.) Csak egy kis segítség: Óriások, óriások anyja, földanya, majdnem elpusztították az olimposziakat, óvakodj a földtől, ébredezik, történelem ismétli önmagát. Vajon ki lehet, ha nem Gaia?! 
7. Végigszenvedjük, hogy Pipernek tetszik Jason, de ugye csak a Köd miatt hitte, hogy a pasija, valójában a buszon találkoztak először, Jason meg folyamatosan mondogatja, hogy Piper milyen szép, de mi van, ha van valaki a múltjában, akire nem emlékszik, és amúgy is milyen unfair lenne Piperrel szemben, ha szédítené.

Nekem mondjuk az is még kicsit sok volt, hogy 200 oldal kellett ahhoz, hogy elinduljanak a küldetésükre. Aztán szokásos módon 350 oldalnyi kalandozás, és folyamatosan újabb elszórt információkat tudunk meg a "másik félről" (spoiler: Camp Jupiter), valamint arról, hogy ki is a titokzatos főgonosz (Duh! Gaia!), és mi is lesz a játék vége.

De ne értsen félre senki! Az elveszett hős nem egy rossz könyv. Az elveszett hős egy jó könyv. Csak kicsit gyengébb a PJO-nál, mert mégiscsak más a helyzet, és újabb hősöket kell bemutatni, mielőtt elindulhatnánk a nagy útra, a küldetés teljesítésére. És persze ott a tény, hogy Percy Jackson csak szóban említve fordul elő, ami miatt természetes, hogy gyengébb a könyv. Percy nélkül minden sokkal rosszabb.

Tehát, szintén egy jó könyv, a sorozat is teljesen rendben van, csak ha fel kéne a PJO könyveket kedvencelés szerint, nálam Az elveszett hős lenne az utolsó.

(Oké, szerettem volna egy magyar idézetet beilleszteni, de megláttam a fordítást, és maradok az angolnál. Mármint, oké, Jasonből Jászón lett, elfogadom. De azt hogy csinálták, hogy az eagle szóból, ami sast jelent, sólyom lett? Hogy lett a sasból sólyom? Azért ez egy elég nagy hiba, ha engem kérdeztek. Ráadásul túl friss még az angol szöveg, és a magyarosítás számomra most igazán borzasztó. Úgyhogy bocsi, de angolul rakok be idézetet.)

“Piper gripped his hand and followed him, “If I fall, you’re catching me.” “Uh, sure.” Jason hoped he wasn’t blushing.
Leo stepped out next. “You’re catching me, too, Superman. But I ain’t holding your hand.”