Rick Riordan: The Ship of the Dead (Magnus Chase #3)

Tudjátok, hogy imádom Rick Riordant, igaz? Ha megnézitek az "R" alatti neveket a "Matilda könyvespolca" oldalamon, látjátok, hogy 90%-ban Rick Riordan könyveket tartalmaz. A Magnus Chase and the Gods of Asgard egy újabb trilógiája volt az írónak, aminek az első részéről nem, de a másodikról írtam véleményt. És most írok a harmadikról is, mert mindig szomorú befejezni egy Rick Riordan sorozatot, és valahogyan ki kell öntenem a lelkem, anélkül, hogy órákon keresztül pörgetném a tumblr-t valamelyik témához kapcsolódó címke alatt.

Nem szeretnék túl hossza a The Ship of the Dead cselekményéről beszélni, így csak gyorsan kiélem fangirl-vágyaimat, és már végeztünk is.

Először is, Rick Riordan már az első fejezet címét Percy Jackson nevével indítja. Tökre megörülök, hogy benne van a könyvben Percy, erre két fejezet múlva már megint nincs benne. Ezt nevezem igazán kegyetlen húzásnak. (Alex Fierro shippeli Percabeth-et. ;) )

Elkövettem azt a hibát, hogy felmentem tumblr-re, mert nem érkezett meg a könyvem, és elspoilereztem minden lényeges dolgot, ezért az első oldaltól kezdve vártam, mikor történik meg FierroChase csókja. (FierroChase=szó szerint a The Ship of the Dead. :D Érted, mert Magnus és Alex is halott.) És kettő is volt, egyik jobb, mint a másik... (Ráadásul az egyiknál Alex lány volt, a másiknál fiú, úgyhogy nagy tapsot az írónak.)

A könyv a sorozat legvékonyabbja, de így is 413 oldallal büszkélkedhet. Igaz, több, mint egy hét alatt olvastam csak ki, de azért, mert napi 20-30 oldalnál többre nem futja iskola mellett. A lényeg, hogy ennek a könyvnek túl gyorsan vége lett. Azt hittem néha, hogy nem lesz minek történnie a végéig, erre egyszer csak befejeződött, és már megint ott voltam a depresszió határán. Nagyon rossz hatással van rám egy Rick Riordan sorozat befejeződése. Komolyan. Fölraktam a könyvet a polcra, leültem az ágyamra, és próbáltam rájönni, mi az élet értelme most, hogy befejeztem a könyvet. (Várom a májust, és a következő Trials of Apollo könyvet...)

Na, azt ígértem, rövid leszek, és az is lettem. Lehet kicsit sok idő telt el hétfő óta, és kiveszett belőlem a könyv hiánya, de azért elfog a szomorúság, mikor a polcra nézek. A Magnus Chase könyveket tudtommal még nem kezdték magyarra fordítani, szóval ha valakit érdekelne, annak javaslom, hogy ugorjon neki angolul (vagy az általa tanult egyéb idegen nyelven). Bár vannak benn szóviccek, amiket tényleg nem tudom, hogyan fordítanak át, de biztos megoldják.

Értékelés (vajon mi?): ★★★★★

“You’re a strange person.”

“I prefer the term fabulously weird.”

A-Z könyves tag

Az iskolaszezon ismételt indulásával sajnos vissza kellett vennem a lendületemből, minden téren. Ezért egyrészt nem szerdánként fogok új bejegyzéseket posztolni, hanem hétvégén, mert suliidőben örülni fogok, ha levegőhöz jutok. Másrészt a könyvjavítási, illetve illusztrálási folyamatom is akadozva halad, de szépen, (nagyon) lassan haladok mindennel. Az őrzők tüzét elméletileg most már kezdjük kiadható formába gyúrni, és igyekszünk novemberre kiadni (az általunk betervezett megjelenés ideje november 15.). Szóval, ma egy újabb könyves tag-gel érkeztem, aminek neve A-Z könyves tag.

Author you’ve read the most books from (Író, akitől a legtöbbet olvastad)

Hát, ha valaki olvasta pár tavaly nyári bejegyzésemet, akkor tisztában van vele, hogy körbeugrálom a házat minden egyes új Rick Riordan könyv megjelenésekor, legyen az új regény, vagy kiegészítő kötet. Jelenleg 25 Riordan könyvem van, plusz a Szörnyek Tengere képregény változata, és mindegyiket olvastam. De pont ma készülök előrendelni a következő Magnus Chase and the Gods of Asgard könyvet. :D

Best Sequel Ever (Legjobb folytatás valaha)

Húha... Általában úgy vagyok a könyvsorozatokkal, hogy egyben együtt a legjobb, de ha tényleg választanom kellene egy folytatást, akkor... The Hammer of Thor lesz a mostani választásom, mint egy sorozat második kötete. Rick Riordan ezen könyve nagyon tetszett, és az előző részhez képest sokkal jobban is tetszett, de lehet, csak Alex miatt. Mindenesetre imádtam, és alig várom az októbert, és a harmadik, egyben utolsó részt.

Currently Reading (Mit olvasol jelenleg?)

Jelenleg George R. R. Martintól olvasom a Királyok Csatáját. Igazából a Trónok harca könyvekkel úgy vagyok, hogy nagyon hosszúak, és összetettek, ezért akkor szerettem volna elolvasni mindet egyben, mikor megjelent már mindegyik része, de erre még várhatunk bőven. Mr. Martin minden évben ígéri a hatodik könyv megjelenését, de sosem teljesül be a dolog, és most már a sorozat is lehagyta. Őszintén, olyan hosszúra nyúlt számomra a cselekmény, hogy most már tényleg csak az érdekel, mi a vége. 2011-ben indult a sorozat, és azóta nézem. Most már csak egy lezárást akarok. Majd egyszer talán végigolvasom a könyveket, de most azért láttam neki a Királyok Csatájának, mert egyszer elkezdtem úgy 2014 körül, aztán egy évig nem olvastam, mert másik könyvbe kezdtem el, utána megint olvastam egy kicsit, de akkor megint egy új könyvet kezdtem el, és olyan 300 oldal körül abbahagytam. Ezért döntöttem most úgy, hogy megint nekiugrok, és folytattam onnan, ahol emlékezetem szerint abbahagytam. Aztán majd meglátom, nekilátok-e a Kardok viharának.

Drink of Choice While Reading (Milyen italt választasz olvasáshoz?)

Van egy nagyon menő palackom, amit még egyszer karácsonyra kaptam Lamimieux-tól. Azt hiszem 0,6 l víz fér bele, és a legjobb barátom olvasás közben, már ha nem merülök bele annyira a könyvbe, hogy elfelejtek inni is. (Előfordul, hogy kiszáradt torokkal olvasok, és nem értem, miért kapar a nyelőcsövem... :D ) Bár alkalomadtán szeretek egy bögre kávéval, vagy télen egy forró teával együtt az olvasmányom fölé kuporodni.

E-reader or Physical Book? (E-könyv vagy papír alapú könyv?)

Kényszeres könyvhalmozó vagyok, ez az én problémám. Bár nem vagyok olyan régóta benne a könyvmoly életben, de azért a fizikai könyvnek megvan az a feelingje, ráadásul nagyon jól mutat a polcomon is. ;) Tisztában vagyok azzal, hogy az E-könyv olcsóbb és környezetbarátabb, ráadásul lényegesen kevesebb helyet foglal, de hiányzik belőle a nyomtatott papír jellegzetes illata, és nem ugyanolyan egy E-könyv olvasót fogni, mint egy igazi könyvet. Szóval Team Papír Alapú Könyv!

Fictional Character You Probably Would Have Actually Dated In High School (Egy karakter, akivel randiztál volna a középiskolában)

Hehe... Az egyetlen ilyen könyves karakter Nico di Angelo lett volna, de hát mit lehet tenni, ha egyszer ott van a Solangelo, ami értelmet ad az életemnek? Bár bevallom, Mr. Darcy-t vagy Mr. Tilney-t nem utasítanám vissza... ;)

Glad You Gave This Book A Chance (Könyv, aminek örülsz, hogy adtál egy esélyt)

Annyira sok könyvet még nem olvastam, hogy nagyon legyen miből válogatnom, bár a Luxen sorozaton nagyon gondolkoztam. Az Obszidiánt hosszas gondolkodás után vettem meg, és nem bántam meg, élveztem a sorozat további köteteit is. Az egyetlen bajom az volt vele, hogy Vörös Pöttyös, és ennek megfelelően túlfűtött romantikával volt megtöltve, szinte elhanyagolva a lényeges történetet. De azért szerettem ezeket a könyveket, bár mérsékelten.

Hidden Gem Book (Rejtett gyöngyszem)

Mint lóbolond leányzó, nem mondok nemet a lovas könyveknek. (Olyan könyvet írok, amiben ló a főszereplő, szóval ez mindent egyértelművé tesz.) Ha valaki esetleg emlékszik rá, évekkel ezelőtt (voltam vagy 7-8 éves, de lehet kevesebb), ment a TV-ben Az ezüst való című ausztrál rajzfilmsorozat. Ez egy szintén ausztrál regény alapján készült, és meg kell mondanom, imádtam a könyvet (The Silver Brumby). Mivel lovas könyv, egyértelműen tetszett, de arra nem számítottam, hogy ennyire tetszeni fog.

Important Moment in your Reading Life (Egy fontos pillanat a könyves életedben)

Szerintem az a pillanat volt, mikor elindultam a könyvmolyág nehéz útján. Kicsinek anyukám olvasott föl PonyClub-os könyveket, és néhányan később magamtól is elolvastam, de azok sosem voltak akkora hatással rám, hogy beleszeressek az olvasásba. Könyves életem legfontosabb pillanata az volt, mikor A villámtólvajt a kezembe vette. Ez a könyv elindította a lavinát. Emiatt lettem könyvmoly. Emiatt jöttem rá, hogy írni akarok. Emiatt kezdtem el írni. Úgyhogy köszönöm szépen, Rick bácsi!

Just Finished (Most fejezted be)

A legutóbbi könyv, amit befejeztem Andrzej Sapkowski The Lady of The Lake című, a Vaják sorozat befejező kötete volt.

Kinds of Books You Won’t Read (Könyvtípusok, amiket nem fogsz olvasni)

Szerintem sokszor elmondtam már, hogy a Vörös Pöttyös könyvektől, és a hozzájuk hasonlóktól irtózom. Egyelőre még nem akarok semmilyen típusú könyvet kizárni az olvasási körömből, mert egyszer mindegyiket jó lenne kipróbálni, viszont a Vörös Pöttyöst és társait fokozott óvatossággal közelítem csak meg.

Longest Book You’ve Read (Leghosszabb könyv, amit olvastál)

Ha befejezem, akkor a Királyok csatája lesz az, de addig a Trónok harca. :D

Major book hangover because of (Legnagyobb „másnaposságot” okozó könyv)

Senki nem fog meglepődni, ha azt mondom a Percy Jackson és az Olimposziak, valamint az Olipmosz hősei, ugye? Mikor legelőször olvastam őket, teljesen rájuk voltam kattanva (és még most is).

Number of Bookcases You Own (Könyvespolcaid száma)

Néha látom Instagrammon, hogy valakiknek padlótól plafonig az összes fal mentén könyvespolcaik vannak, megpakolva könyvekkel, és olyankor ránézek az én magányosan álló, egyetlen egy darab könyvespolcomra. (Nem mintha ettől több beférne a szobámba.)

One Book You Have Read Multiple Times (Egy könyv, amit többször elolvastál)

Mivel könyvmolyúságom 2013-ban indult el, és 2015. végén ütött be igazán, nem sokszor olvastam újra könyveket. Kétszer olvastam a Percy Jackson és az Olimposziakat, az Olimposz hőseit és a Harry Pottert. Egyelőre.

Preferred Place To Read (Kedvelt hely olvasáshoz)

Általában az ágyamon, vagy a kanapén olvasok, illetve nyáron és jó időben kitelepedek az udvarra egy székre. Viszont van egy fotelünk, de azért folyamatos harc folyik.

Quote that inspires you/gives you all the feels from a book you’ve read (Idézet, ami inspirál/mindenféle érzéseket ad át neked egy könyvből, amit olvastál)

Őszintén, ha elolvasok egy könyvet, utána Goodreads-en belájkolok egy tucat idézetet a könyvből, úgyhogy nincs ilyen konkrét idézetem.

Reading Regret (Könyv, amit megbántál, hogy olvastad)

Nem mondanám, hogy megbántam, csak csalódást éreztem, mikor elolvastam. Ez egyaránt igaz a Végzet ereklyéi és az Éhezők viadala sorozatra.

Series You Started And Need To Finish (all books are out in series) (Sorozatok, amiből minden rész megjelent, elkezdted és be kell fejezned)

Ha ezt úgy két héttel ezelőtt kérdezik meg, akkor a Vaják sorozatot mondtam volna, de most nincs olyan sorozat, amivel így állnék. Mondanám a Tűz és Jég dalát, de annak koránt sem jelent meg minden része.

Three of your All-Time Favorite Books (Három legnagyobb kedvenced)

A Rick Riordan könyvek mindegyike (de ezt csak egynek számolom), Harry Potter, és A gyűrűk ura.

Unapologetic Fangirl For (Egy könyv, amiért menthetetlenül Fangirl módra rajongsz)

Mondjam, vagy mindenki kitalálta már?

Very Excited For This Release More Than All The Others (Új megjelenés, amit legjobban vársz)

Nagyon egyöntetűre sikerülnek a válaszaim. Ha új Rick Riordan könyv jön ki, arra várok mindig a legjobban. :D

Worst Bookish Habit (Legrosszabb könyves szokásod)

Szerintem az a legrosszabb, hogy ha bárki hozzáér az én saját könyveimhez, rávetem magam, és vagy ezer szabályt elmondok csak azzal kapcsolatban, hogyan tarthatja a könyvet.

X Marks The Spot Start at the top left of your shelf and pick the 27th book (X jelöli a helyet Keresd meg a polcodon a 27. könyvet bal felülről kezdve)

Cressida Cowell: Így beszélj sárkányul (Így neveld a sárkányodat #3)

Your latest book purchase (Legutolsó könyvvásárlásod)

Igazából nem konkrétan én vettem, mert könyvutalvánnyal szereztük, és még csak nem is én hoztam el, de Jane Austen: Emma című könyvét szereztem legújabban.

Zzz snatcher book (last book that kept you up WAY late) (Legutóbbi könyv, amit késő estig olvastál)

Az a baj, hogy szeretek időben feküdni, szóval nem maradok fönn sokáig olvasni.

Rick Riordan: The Blood of Olympus (The Heroes of Olympus #5)

Though the Greek and Roman crewmembers of the Argo II have made progress in their many quests, they still seem no closer to defeating the earth mother, Gaea. Her giants have risen—all of them—and they're stronger than ever. They must be stopped before the Feast of Spes, when Gaea plans to have two demigods sacrificed in Athens. She needs their blood—the blood of Olympus—in order to wake.

The demigods are having more frequent visions of a terrible battle at Camp Half-Blood. The Roman legion from Camp Jupiter, led by Octavian, is almost within striking distance. Though it is tempting to take the Athena Parthenos to Athens to use as a secret weapon, the friends know that the huge statue belongs back on Long Island, where it "might" be able to stop a war between the two camps.

The Athena Parthenos will go west; the Argo II will go east. The gods, still suffering from multiple personality disorder, are useless. How can a handful of young demigods hope to persevere against Gaea's army of powerful giants? As dangerous as it is to head to Athens, they have no other option. They have sacrificed too much already. And if Gaea wakes, it is game over.

Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy utálom Rick Riordant. Utálom őt is és a könyveit is, amiért függővé tettek, és ebből kifolyólag minden alkalommal, amikor leteszem őket, szörnyen rosszul érzem magam.

Végezni a The Blood of Olympus-szal első alkalomra is rossz volt. Utána fel-alá járkáltam a lakásban mindenféle életcél nélkül és azon tűnődtem, hogy van-e még értelme az életemnek? Aztán felfedeztem a Tumblr csodás világát, ahol jó mélyre merülhettem a PJO fanartok vegyületében, de ez sem volt elég. Aztán kiderült, hogy jön a Trials of Apollo. Fel-alá ugráltam a lakásban örömömben. Most pedig elkövettem a lehető legnagyobb hibát: újraolvastam a sorozatot. És a The Blood of Olympus-t másodszorra sem volt jó élmény befejezni. Most konkrétan több soron is sírni akartam, de hogy miért, azt nem tudom megmondani.

Nem baj, jövő héten a postásnak hoznia kell a Hotel Valhalla kézikönyvem, bár az igaz, hogy nem PJO, de talán valamennyire enyhíti majd a szívfájdalmam. Addig is, majd olvasok valami mást.

Nem fogom azzal elvinni a posztot, hogy leírom az eseményeket. Inkább leírom a gondolataimat a könyv során. Mivel telefonra így is, úgy is szükségem van (szótár miatt), ezért jegyzeteket írni a könyv olvasása során már nem volt túl bonyolult. Na, akkor jöjjenek azok a jegyzetek (persze kifejtve):

Meglepő fejlemény: Jason Grace-t nem ütik ki a csata folyamán. Végig eszméleténél marad. Igaz, közben átszúrják a gyomrát, de túléli.

A The Blood of Olympus és a teljes Percy Jackson Univerzum legnagyobb kérdése, hogy mi történt Albániában? Csak ezt az egyet mondd meg, Rick bácsi!

Életemben talán először olvasok egy könyvet, amiben egy ember ténylegesen használja a vécét. Igaz, csak említve volt, hogy a vécé undorító volt, de legalább elment használni. A félvéreknek van anyagcseréjük!

Mindent elrontanak, minden elveszik, minden tönkremegy, mire a végére érünk a sorozatnak. Annabeth sapkája nem működik, A laptopja elveszett a tőrével együtt, Diocletianus jogara is eltörik (és a végén Piper tőre is elveszti a látomás-mutogató képességét).

Percy Jackson & Jason Grace: A Bromance

"Percy gave her a sideways smile. “Yeah, we can’t have another incident like in Kansas. I might kill my bro Jason.” “Or I might kill my bro Percy,” Jason said amiably."

Leo Valdez egy teljes mértékben őrült, elmebeteg ember.

Ez a jelenet:

"Man, what is your problem?” Leo grumbled.
Percy blinked. “So...I guess we’re not cool?”
“Of course we’re not cool! You’re as bad as Jason! I’m trying to resent you for being all perfect and hero-y and whatnot. Then you go and act like a standup guy. How am I supposed to hate you if you apologize and promise to help and stuff?”
A smile tugged at the corner of Percy’s mouth. “Sorry about that."

Az első pillanat, amikor érzed, hogy Solangelo lesz ennek a vége: amikor Nico álmában látja Will-t, és nem csak megemlíti, hogy látja Will-t. Részletesen leírja... :3

Amikor az osztálytársaim azt mondják, hogy 12-13 órákat alszanak átlagosan kiborulok. Nico 36 órát aludt. 36 ÓRÁT. Másfél nap. Igen, persze, szüksége volt rá, mert kimerült az Árnyékutazástól (ez egyáltalán a magyar neve? Már elfelejtettem...) De 36 óra!

A szívemet is összetörő jelentet: Hádész és Nico beszélgetése, amikor Hádész elmondja a fiának, hogy szeretné, ha boldog lenne. :3 (Készüljetek fel, az egész könyvelemzés alatt ezt a hangulatjelet fogom használni.)

Tudom, hogy Hádész egy ijesztő alak, és ellenszenves, de a kedvenc isteneim közül ő az egyik. Hiszen ő egy szegény mélabús lélek. Egyszerűen csak szeretem. (Vagy, mert lehetséges após jelölt volt, a The House of Hades-ig?)

Kész, vége, eldőlt: Nico a kedvenc karakterem. Legyőzte Percy-t. A Nico szemszögéből írt fejezetek eldöntötték. Kiütötték a kedvenc karakterem a nyeregből. Nico egy badass, szeretni való karakter, és csatlakozom a Nico di Angelo Protection Squad-hoz.

Piper meg akarja tanítani szörfözni Annabeth-t és Hazel-t.

Frank egy ölelni való aranylélek. Egy pandává kéne változnia néha. Biztos gyorsan megvigasztalná az embereket.

Percy felrobbantja az Argo II vécéit, mert nem akarja elengedni Annabeth-t egyedül. Percabeth. :3

És ott veszik el a Bőségszaru...

Rick Riordan egy mondattal elintézi a Titán átka óta megismert Vadászok, és a Neptunusz fiában megismert Amazonok nagy részét. Oh, várjunk... Az összes Amazont? Most komolyan? Nico Hawaii ingben. Ez a kép, amit az agyamban elképzeltem, aranyat ér.

Nico-nak van egy Jules-Albert nevezetű zombi sofőrje. Ajándék Hádésztól. Az én apám miért nem ad nekem zombi sofőrőket a 19. századból? Nico újabb badass jelenete, ahol egy félvért árnyékká foszlat. Szó szerint.

Ella elmorog egy sort: The fall of the sun, the final verse... Trials of Apollo? Szegény Apollo. Zeusz őt bünteti azért, amiről nem nagyon tehet. De persze, Zeusz csakis másra fogja, ha valami baj történik.

Hármas ölelés: Frank, Hazel, Leo. Bordatörés veszély, emberek.

Jason szemüveges lesz.

Reyna meglovagolja Pegazust, és Tyson megmenti a feneküket, és Orion meg merte lőni Fekete Pétert. Nem, nem! Azt a pegazust senki sem bánthatja!

A könyv egyik legjobb poénja, amit nem tudom, hogy fognak átfordítani magyarra:

“Correct." Kekrops sounded bitter, like he regretted his decision. "My people were the original Athenians--the gemini."
"Like your zodiac sign?" Percy asked. "I'm a Leo."
"No, stupid," Leo said. "I'm a Leo. You're a Percy.”

Annabeth-nek van egy unokatesója Bostonban. Ó, helló, Magnus Chase! Viszlát októberben! ;) Aztán egy Percabeth jelenet, de persze Piper szemszögéből. :/

“The rivalry ends here," Percy said. "I love you, Wise Girl.”

És így éred fel Gaia: Annabethnek megvágják a combját, Percy-nek pedig elvérzik az orra.

“Oh, come on!’ Percy complained. ‘I get a little nosebleed and I wake up the entire earth? That’s not fair!”

Mint kiderül, Nico szereti a Félvér tábort. Ééés... Ott jön Will Solace. A pillanat, amikor mindenki egy emberként visította, hogy Solangelo. Még a csata közepén is képesek vitatkozni. :3

“Nico scowled. ‘It’s none of your business, but I don’t belong. That’s obvious. No one wants me. I’m a child of –’
‘Oh, please.’ Will sounded unusually angry. ‘Nobody at Camp Half-Blood ever pushed you away. You have friends – or at least people who would like to be your friend. You pushed yourself away. If you’d get your head out of that brooding cloud of yours for once –”

A könyv hátralévő részében folyamatosan libabőrös voltam, és a könnyeimmel küzdöttem, abból az okból kifolyólag, hogy véget fog érni a könyv.

Kit okol Zeusz? Kit? Apollót. Találkozunk is vele a Trials of Apollo-ban.

És ott ment tönkre még az Argo II is. Tényleg minden tropára megy, vagy eltűnik a könyv végére. Már csak az kéne, hogy Árapálynak is annyi legyen.

“Legion, cuneum formate!’ Reyna yelled. ‘Advance!’ Another cheer on Jason’s right as Percy and Annabeth reunited with the forces of Camp Half-Blood.
‘Greeks!’ Percy yelled. ‘Let’s, um, fight stuff!’ They yelled like banshees and charged.
Jason grinned. He loved the Greeks. They had no organization whatsoever, but they made up for it with enthusiasm.”

Nos, ez hosszabbra sikeredett, mint terveztem, na mindegy. Azért még megjegyezném, hogy Percy és Annabeth ugye tervezik, hogy Új Rómába töltség le életüket, ami valamiért összetöri a szívem. Mert... Félvérek. Esélytelen, hogy valaha is sikerül elmenekülniük az istenek és a küldetéseik elől.

És azt hitted, hogy az Athéné jelének egy nagy cliffhangerje volt? Olvasd el a The Blood of Olympus-t, és mondd azt, hogy ez nem volt egy hatalmas cliffhanger.

Nehéz elfogadni, hogy valami, amit ennyire szerettem, véget ért. Mi lesz velem a Trónok Harca végén? Oh, tényleg. Ott kb. mindenki meghal a végére. :p

“For a long time,’ Nico said, ‘I had a crush on you. I just wanted you to know.’ Percy looked at Nico. Then at Annabeth, as if to check that he’d heard correctly. Then back at Nico.
‘You –’
‘Yeah,’ Nico said. ‘You’re a great person. But I’m over that. I’m happy for you guys.’
‘You … so you mean –’
‘Right.’
Annabeth’s grey eyes started to sparkle. She gave Nico a sideways smile.
‘Wait,’ Percy said. ‘So you mean –’
‘Right,’ Nico said again. ‘But it’s cool. We’re cool. I mean, I see now … you’re cute, but you’re not my type.’
‘I’m not your type … Wait. So –’
‘See you around, Percy,’ Nico said.”

Rick Riordan: The House of Hades (The Heroes of Olympus #4)

At thea conclusion of The Mark of Athena, Annabeth and Percy tumble into a pit leading straight to the Underworld. The other five demigods have to put aside their grief and follow Percy’s instructions to find the mortal side of the Doors of Death. If they can fight their way through the Gaea’s forces, and Percy and Annabeth can survive the House of Hades, then the Seven will be able to seal the Doors both sides and prevent the giants from raising Gaea. But, Leo wonders, if the Doors are sealed, how will Percy and Annabeth be able to escape?

They have no choice. If the demigods don’t succeed, Gaea’s armies will never die. They have no time. In about a month, the Romans will march on Camp Half-Blood. The stakes are higher than ever in this adventure that dives into the depths of Tartarus.

Bocsánatot kérek, amiért a fülszöveg angolul van, de magyarul nem igazán találtam meg sehol, így azzal nem tudok előrukkolni.

Mindenek előtt figyelmeztetném a kedves olvasókat, hogy az ezután leírt könyvcselekmény/könyvelemzés cselekményleírást tartalmaz a Magyarországon még meg nem jelentetett The House of Hades-ból, így aki nem szeretne túl sok spoilert lelőni a negyedik kötetből, kérem ne olvassa tovább!

A The Mark of Athena azzal fejeződött be, hogy Percy és Annabeth a Tartaroszba zuhant. Lássuk mi történt ezután.

Art by: viria.tumblr.com

Az Argo II legénysége próbál átjutni az Appennineken, de hegyistenek támadják a hajót, így képtelenség átjutni. Végül Hekaté elárulja Hazelnek, hogy 1. tudja irányítani a Ködöt, 2. megmutatja neki, hogy juthatnak át a hegyeken, így a csapat folytathatja útját.

Először Bolognába mennek, ahol két törpét kell Leónak megleckéztetnie, de végül elküldi őket, hogy a Félvér-tábor ellen vonul római félvéreknek keserítsék kicsit meg az életüket.

A következő megálló Velence, ahol Frank, Hazel és Nico szembenéznek néhány mérgező zöld füstöt lehelő tehénnel, de végül Hazel a halál szélére kerül, Nico pedig kukorica palántává változik, így Frankre marad, hogy megmentse barátait, és le kell mészárolnia az összes tehenet Velencében. Cserébe Mars megáldja, és gyorsan nő pár centit, és megizmosodik.

Eközben Annabeth és Percy megérkeznek a Tartaroszba, ahol nem lesz könnyű túlélniük. Beleesnek a Kétségbeesés folyójába, és folyamatosan a halál szélén állnak. Tüzet isznak, empuszákkal harcolna, bujkálnak.

A The Demigod Files-ban volt egy rövid történet, amikor Thalia, Nico és Percy együtt mentek egy küldetésre, ahol Hádész kardját kellett visszaszerezniük, és harcolniuk a titán Iapetusszal. A titán beleesik a Lethébe, így az emlékei eltörlődnek. Percy Bobnak nevezi el, és Hádész gondjaira bízza őt.

Bob most visszatér és Percyék segítségére siet, bár Percy azóta nem találkozott Bobbal, hogy kimosta volna az emlékeit. Csatlakozik melléjük még Kis Bob is, A Titán átkában tévedésből megidézett kiscicák egyike.

Végül is fény derül a a titokra, hogy Percy részben tehet arról, ami Bobbal lesz, bár a titán továbbra is segít a két félvérnek, és felkeresik Damasen-t, a jó óriást, aki segít Percyt visszahozni a halál széléről.

Közben utazunk tovább az Argo II-vel az Adriai-tengeren. Hazel megtanulja irányítani a Ködöt, és szétrúg pár hátsót, vagyis most éppen csak egyet. A következő megállónk Split városa, és 292. oldal!

Art by: viria.tumblr.com

A Titán átkában már egyszer előttem egy spoilert (persze figyelmeztettem előtte mindenkit), hogy mi is van a mi drága Nico di Angelónkkal. Az angol kemény kötéses kiadás 292. oldalán történik meg a nagy vallomás, és akkor teljesen összetört kis lelkem, összeragaszthatatlan darabokra. Bár most már talán, tekintve Nico sorsát, kezd összeforrni.

Szóval, Jasonnel elmennek, hogy megkeressenek egy jogart, amivel halottakat katonákat lehet csatába hívni. De Cupidónál van a jogar, és csak egy módon adja oda: ha Nico vallomást tesz. Szegényként kényszerítik, hogy bevallja érzelmeit.

Jason, meg a többiek is azt hiszik, hogy Nicónak bejön Annabeth, és ezért nem nagyon érti Jason, miért fél annyira bevallani, melyik lányba szerelmes. Plusz, nem értette, miért ígérte meg Nico, hogy segít, ha egyszer utálja Percyt. Az én reakcióm erre az volt, hogy: Tényleg, Jason? Komolyan?

Nem tudsz te semmit, Jason Grace.

“I had a crush on Percy," Nico spat. "That's the truth. That's the big secret.”

Jason pedig úgy dönt, hogy megpróbál barátkozni Nicóval. Kihívás elfogadva.

Megtörtént a csoda, mert úgy döntöttem, hogy megtaláltam Piperben azt, amitől nem találom többé idegesítőnek, mert Festus felélesztése, és Khione legyőzése igazán badass húzás volt.

Most térjünk rá a Caleo-ra. Igen, megtörtént. Leót kilőtték Ogügia szigetére. Az a négy fejezet, csupa élvezet, én mondom. Már az elején megmondod, hogy love is in the air, de persze, a kölcsönös utálat megvolt kezdetben.

“I'm coming back for you Calypso," he said to the night wind. "I swear on the river Styx.”

Art by: viria.tumblr.com

Percyék közben sikeresen eltakarják magukat a nem barátságos szörnyek elől, lelépnek Nyx elől is, és megtalálják a Doors of Death-et (Halál kapuja volt magyarul, ugye?).

Leo csatlakozik az Argo II-höz, és a csapat bemegy a The House of Hades-ba, Frank megint szétrúg pár szörnypopót, Percyék átjutnak az ajtókon, és végül legyőzik az ajtót elálló szörnyet. A Halál kapuja bezárul, és a küldetés fele teljesítve. Megérkezik Reyna, és a csapat kettéválik: az Argo II és a hét félvér keletnek, Reyna, Nico és Hedge nyugatnak megy, az Athena szoborral.

Megjegyeznék néhány dolgot, amire a könyv olvasása során derült fény/ a könyv olvasása során történt.

1. Megkedveltem Jasont is. Kiderült, hogy nem annyira szörnyű, amikor éppen nem amiatt hisztizik, hogy nem emlékszik semmire.
2. A neveknek hatalma van, és nem kellene folyamatosan kimondani őket, de az egész csapat folyamatosan emlegeti Gaia-t. Csak mondom.
3. Miért van az, hogy Percy és Annabeth fejezetei 20-30 oldalasak csak?
4. Rendben, rendben, Leo! Legyél mérges Percyre, amiért otthagyta Calypsót, de csak gondoljunk bele, mi lett volna, ha ottmarad vele a szigeten? Leo soha nem találkozott volna vele, mert nem lett volna, aki harcoljon Kronosszal, és az istenek uralmának lőttek volna.
5. Amikor Damasen és Bob feláldozták magukat, hogy megmentsék Percyt és Annabeth-t, majdnem sírtam. A könnyek összegyűltek a szemem sarkában, csak nem engedtem kibuggyanni őket. erős maradtam.
6. Leo semmit sem tud komolyan venni, és mindenből viccet csinál. Bár ezt lehet észrevette mindenki már a The Lost Hero-ban.
7. Rájöttem, hogy a Percy Jackson és az Olimposziakban még ugyan nem tudom melyik a kedvenc kötetem, talán az utolsó, de azt végképp nem tudtam, hogy melyik a kedvencem Az Olimposz hőseiből. Most már tudom. A The House of Hades.

"Bob says hello," he told the stars."

Az egyetlen kérésem a könyv végén, amire eddig még nem kaptam választ: Mi lett Bobbal és Damasennel?

http://boaillustration.tumblr.com/post/64728312500/i-promised-id-draw-this-scene-after-i-did-the-leo

Rick Riordan: Athéné jele (Az Olimposz hősei #3)

Amíg a sors össze nem hozta egy robbanó szoborral, Annabeth biztos volt benne, hogy nagy meglepetés nem érheti már az életben.

Annabeth a rómaiak táborában végre megtalálja elveszett szerelmét, Percyt, de nem sokáig élvezhetik az egymásra találás örömét, mert menekülni kényszerülnek. Ráadásul Nico az óriások fogságába kerül, és már csak napjai vannak hátra… Gaia ébredezik, Annabeth-re pedig egy magányos küldetés vár: követnie kell Rómában Athéné jelét. Ami lehet, hogy a halálba vezeti…

Már vagy egy hete kiolvastam az Athéné jelét, csak nem volt kedvem írni róla, meg el voltam foglalva azzal, hogy befejezzem a saját könyvem, így csak most került sor erre a könyvre.

Azt hittem, hogy ez a leghosszabb könyv a sorozatban, de tévedtem, mert a The House of Hades (Hádész háza) még hosszabb, mint ez. Azonban ezt azok, akik a könyveket magyarul olvassák, nem tudhatják, hiszen Az Olimposz hőseinek negyedik kötete még nem jött ki Magyarországon, de én már tudom mi történik benne. :P Ez is az angolul való olvasás egyik előnye.

A The Mark of Athena négy félvér szemszögéből meséli el a Rómába vezető utat. Annabeth, Leo, Piper és Percy a négy narrátorunk. Listába szedve, gyorsan felsorolom a főbb eseményeket, de bocsánat, ha kihagyok valamit, mert már elkezdtem a House of Hades-t, és a Mark of Athena kiolvasása óta elég sok idő eltelt, így nem biztos, hogy nem felejtek ki semmit.

1. Leo felrobbantja Camp Jupiter-t, ezáltal a rómaiak a görögök vérét akarják.
   
2. Team Leo, Hot Stuff.
3. Kansas.
4. Eidolons (passz, hogy lehet magyarul ), úgyhogy nem Leo volt, aki felrobbantotta a tábort, bár ez a rómaiakat nem érdekli, mert popsibuksik.
5. Atlanta, és Frank, a hősies aranyhal.
6. Piknik Aphroditéval.
7. A tenger alatti Félvér-tábor.
8. Herkules.
9. Percy kalóz féltestvére, és a hatmillió dollárnyi arany elsüllyesztése.
10. Megérkezünk Rómába.
11. Annabeth követi Athéné jelét.
12. Leo felrobbant pár Eidolon-t.
13. Piper, Jason és Percy majdnem megfullad.
14. Az ikeróriások legyőzése.
15. Annabeth megtalálja az Athéné szobrát, és majdnem happy endet kapunk. Majdnem.
16. Percy és Annabeth lezuhannak a Tartaroszba.
17. Vége.

Volt egy rész, ahol Percy és Annabeth az Argo II istállójában beszélgettek, és nézték az alattuk elsuhanó tájat, de elaludtak, és másnap reggel mindenki őket kereste. Majd megtalálta őket Frank, de kettesben feküdtek egy pléden az istállóban. Első gondolata nem az volt, hogy véletlenül elaludtak. Ezután pedig Coach Hedge büntetésbe rakja Percyéket. És ez így leírva egyáltalán nem vicces, de ígérem, hogy a könyvben olvasva mosolyt csal az arcodra az egész szituáció.

És ott van még Piper. Én próbálom. Tényleg. Nem az van, hogy utálom, ezt már elmondtam sokszor, de ami az ő fejében lezajlik a könyv folyamán, az egyszerűen szörnyű. Ami Jasont illeti, nem sok vizet zavart, mert valami mindig fejbe verte, és annyi volt a szerepe az egész könyvben. És ez így teljesen rendben is volt. Csak Piper ne elmélkedett volna annyit. Folyamatosan azon aggódott, hogy nem is tetszik Jasonnak, és hogy Jason otthagyja Reynáért. Hogy a Félvér-táborban mindenkinek ő ad tanácsot, de azt nem tudja, hogy a saját pasiját hogyan tartsa meg. Ha valaki kiejti Reyna nevét, már rosszul van, és arra gondol, hogy talán Jason jobban szereti Reynát, mint őt.

Oké, hogy Piper Aphrodité lánya, de mintha az első kötetben azt mondogatta volna, hogy ő nem olyan, mint Aphrodité. Igen, kinézetre valóban egy tök badass csajnak tűnik. Csak ne látnám a gondolatait is leírva, mert attól a falra mászom. Rendben, aggódjon Jason és a kapcsolata miatt, de kicsit szolidabban, mert engem az ő románcuk pont hidegen hagy. Percabeth: legjobb. Frazel: csodás. Caleo: igen, jöhet. Jasiper: eltűröm, de nem bírom.

Bocsánatot kérek minden Jasiper rajongótól. sajnálom, de az ő kapcsolatuk engem pont hidegen hagy.

Két könyv maradt, és egyiket sem fordították még magyarra. Izgalmas lesz értékelni...

“Percy, let me go" she croaked. "You can't pull me up."
His face was white with effort. She could see in his eyes that he knew it was hopeless.
"Never," he said. He looked up at Nico, fifteen feet above.
"The other side, Nico! We'll see you there. Understand?"
Nico's eyes widened. "But-"
"Lead them!" Percy shouted. "Promise me!"
"I-I will."
Below them, the voice laughed in the darkness. Sacrifices. Beautiful sacrifices to wake the goddess.
Percy tightened his grip on Annabeth's wrist. His face was gaunt, scraped and bloody, his hair dusted with cobwebs, but when he locked eyes with her, she thought he had never looked more handsome.
"We're staying together," he promised. "You're not getting away from me. Never again."
Only then did she understand what would happen. A one-way trip. A very hard fall.
"As long as we're together," she said.
She heard Nico and Hazel still screaming for help. She saw sunlight far, far above- maybe the last sunlight she would ever see.
Then Percy let go of his ledge, and together, holding hands, he and Annabeth fell into the endless darkness.”

Rick Riordan: Neptunus fia (Az Olimposz hősei #2)

Percy Jackson mellé új hősök társulnak, és a nagy prófécia mind a hét hőse felbukkan…

Percy teljesen össze van zavarodva.

Hosszú álmából felébredve a nevén kívül nem emlékszik semmire. Nagy nehezen mégis sikerül eljutnia egy ismeretlen félvértáborba. A múltjából csak egyetlen arcot tud előbányászni: Annabethét.

Hazelnek halottnak kéne lennie. Az első életét alaposan elrontotta. és a világ veszélybe került egykori ballépése miatt. Most nem kíván mást, mint hogy messzire vágtathasson a gondok elől az álmában látott csődörön.

Frank egy rakás szerencsétlenség. Nagyanyja szerint hősök leszármazottja, de ő ebből semmit sem érez. Ormótlan medvének érzi magát, különösen legkedvesebb barátja, Hazel közelében, akiben teljes mértékig megbízik. Olyannyira, hogy legféltettebb titkát is rábízza.

Mindhármuknak köze van a titokzatos Hetedik Próféciához.

A lélegzetelállítóan izgalmas történet a „másik” tábortól egészen az istenek háta mögötti földig, Alaszkáig ível. Útközben új félistenekkel ismerkedhetünk meg, félelmetes szörnyek, különös lények bukkannak fel és segítik, vagy éppenséggel veszélyeztetik a legújabb küldetés kimenetelét.

Előre lekötném, hogy a Prophecy of Seven nem azt jelenti, hogy Hetedik Prófécia. Inkább a Hétről Szóló Prófécia, vagy A Hét Próféciája. Na, mindegy. Nem érdemes belebonyolódni a fordításba. Akkor, a magyarosítást tegyük is félre.

Nem tudom, miért csak picivel több, mint 3 nap kellett ahhoz, hogy kiolvassam a Neptunus fia-t. Lehet, mert 50 oldallal rövidebb. Lehet, a tény, hogy Percy főszerepben folyamatosan ott van. De az is lehet, hogy érdekesebb volt  történet. Sokkal érdekesebb.

Meglett Percy, és szegénnyel ugyanaz a helyzet, mint Jasonnel volt, kivéve, hogy ő emlékszik egy arcra, és a hozzá kapcsolódó névre: Annabeth. Tessék! Nincs közvetlenül ott Annabeth, és Rick bácsi mégis képes odaadni a Percabeth pillanatokat.

Megismerkedünk Hazel Levesque-val és Frank Zhang-el. Igen, őket bírom. De persze kellett valaki, akit nem bírok se én, se senki más, ez pedig nem műs, mint a kis rohadék Octavianus. Persze, hogy mennyire is rohadék, az majd később derül ki.

Szóval, Percy, Hazel és Frank küldetésre indulnak, hogy kiszabadítsák a Halált aka Thanatoszt, hogy a szörnyek végre meghaljanak, és szerencsétlen félvéreknek legyen végre valami kis esélyük a harcban. Így elvándorlunk Alaskába.

Fő események a könyv alatt:

1.  Percy megérkezik Camp Jupiterbe, keresztülviszi Junot/Hérát a Kis Tiberen, és elveszti Achilleusz jelét
2. Az ötödik cohors megnyeri a War Games-t (fogalmam sincs, hogyan fordították át a magyarban, így maradok az angolnál)
3. Franknek Mars az apja, és küldetést kapnak
4. Irány Alaska!
5. Portland és Ízisz istennő organikus boltja
6. Phineas és a fhárpiák, Percy nem hal meg, Ella megmenekül
7. Látogatás az Amazononokhoz
8. Arionon Kanadába, és Frank még mindig nem érti a családi ajándékot
9. Na, végre! Alaska!
10. Egy óriás mínusz, és Percy Nnem fulladt meg
11. Percy mindenre emlékszik
12. Még egy óriás mínusz
13. Jön az Argo II

 Ja, meg Percy praetorrá emelik, és megkapja a tetkóját, ami egy fájó pont nekem. Nem tusom miért, de a rómaiak nem a kedvenceim. A görögöket mindig jobban szerettem, töri órákon is. (The Blood of Olympus SPOILER: Bár talán csak az zavar, ahogy Percy és Annabeth határoznak az ötödik könyv végén... De az nagyon...)

A Neptunus fia egy igazi PJO könyv, Percy-poénokkal, és am,úgy is sok-sok Percyvel, és mindennel, ami egy jó Rick Riordan könyvhöz kell. (Kivéve talán Annabeth és a Percabeth jelenetek hiányoznak.)

“They all ordered massive plates of eggs, pancakes, and reindeer sausage, though Frank looked a little worried about the reindeer. "You think it's okay that we're eating Rudolph?"
"Dude," Percy said, "I could eat Prancer and Blitzen, too. I'm hungry.”

Rick Riordan: Az utolsó olimposzi

A félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett.

Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt.

A világszerte sikeres sorozat izgalommal várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd.

"A világvége az autóm motorháztetőjén landoló pegazussal kezdődött."

Hiába tudom, hogy folytatódik a sorozat, hiába vannak meg a következő könyvek, és hiába olvastam már egyszer az összeset, még mindig depressziós leszek Az utolsó olimposzi befejezése után. Az istenek tudják miért! Úgyhogy könyörtelenül nyargaltam a könyv vége felé, aztán elfogytak az oldalak, és rá kellett jönnöm, hogy a következő rész, azaz Az elveszett hős teljességgel Percy mentes, de annál több Jason/Jászón van benne. :/ (Visszautasítom, hogy ezentúl Jasont Jászónnak írjam vagy olvassam. Jason és kész!) Reméljük, második nekifutásra rokonszenvesebb lesz a Jupiter ivadék.

A könyv rögtön azzal indít, hogy Rachel és Percy majdnem csókolóznak. Az olvasó pedig ül a könyv felett, és szuggerálja a lapokat, hogy: NEM! Meg ne merd tenni, Percy! De szerencsére, mint azt a feljebb lévő idézet is szemlélteti, Fekete Péter kegyeskedik a motorháztetőre huppanni, ezzel megakadályozva a katasztrófát. Pfú! Ez közel volt!

És rögtön a könyv elején elveszítjük Beckendorfot. Ne aggódjatok, lesz itt még több halott félvér!

Hosszas kínlódás után végre megtudjuk a tuti dolgokat.

1. Grover eltűnt.
2. A Nagy Prófécia végre elhangzik.
3. Mi is volt az előző rész végén Nico terve? Fürdés a Stüxben! Mindenki egy ilyen fürdőt szeretne venni egy forró nyári napon!

A könyv fele a Stüxben való mártózásig való eljutásról szól, aztán máris ott vagyunk Manhattanban, ahol Morpheusz elaltatta az egész várost. (Ja, időközben meglett Grover is.) Szóval a félvérek kis serege (kivéve az Árész bungaló lakói) behatol a városba, hogy elkeseredetten megmentsék az Olimposzt, mert az istenek éppen Tüphónnal hadakoznak.

Több összecsapásra is sor kerül, és sok félvér életét veszti. Jönnek a Party Pónik, a Vadászok, az Árész bungaló lakói is felbukkannak, Clarisse megöl egy drakónt, Silena meghal (megy Charlie után), Nico ráveszi Hádészt, hogy támadja meg Kronosz seregeit, Percy ráveszi az apját, hogy hagyja ott a palotáját, és segítsen legyőzni Tüphónt. A szokásos Rick bácsi által összeállított sűrű, kalandokkal teli oldalak. Hiszen mostanra tudjátok hogyan megy ez, igaz?

Természetesen Percy végül a nagy döntéssel megmenti az Olimposzt. Az istenek felajánlják neki a hallhatatlanságot hálájuk jeléül, de ő inkább arra kéri őket, hogy ismerjék el a gyermekeiket, még a kisistenek is, és legyen helyük a Félvér Táborban.

Aztán még Rachel lesz az új orákulum, így (szerencsére) nem jöhet össze Percy-vel. És elérkezik a várva várt pillanat:

"– Soha nem fogom megkönnyíteni a dolgod, Hínáragyú. Ehhez nyugodtan hozzászokhatsz.
Amikor megcsókolt, úgy éreztem, mintha az agyam fagylaltként olvadna szét koponyám tölcsérében."

Most már nyergelhetek át Az Olimposz hőseire. Még az is lehet, hogy újraolvasom a The Hidden Oracle-t... A lényeg, hogy a végén mindenféleképpen mély depresszióba fogok esni.

"Mielőtt vízbe dobtak, magasra tartottuk kezeinket.
Utoljára még rájuk vigyorogtam, aztán a tó alján légbuborékot fújtam magunk köré. A barátaink ott szobroztak a parton, és várták, hogy felbukkanjunk. De haver, ha Poszeidón fiát dobod a vízbe, nem fog egykettőre felszínre jönni.
Mindenesetre ez volt minden idők legjobb víz alatti csókja."

Rick Riordan: Csata a labirintusban

Percy Jackson semmi jót nem várt az iskolai nyílt naptól, de amikor titokzatos halandó ismerőse után két pomponlánydémonnal is találkozik, a dolgok még a vártnál is rosszabbra fordulnak. 

A sikersorozat negyedik kötetében már a küszöbön áll az olimposziak és a Titán isten közötti háború. Még az eddig biztonságos menedéknek számító Félvér Tábor is sebezhetőnek bizonyul, amikor Kronosz és hadserege megpróbál varázshatárán belülre kerülni.

Hogy a támadásnak elejét vegyék, Percy és félisten barátai egy küldetésre indulnak a Labirintusba – a hatalmas, föld alatti világba, ami minden fordulóban újabb vérfagyasztó meglepetést tartogat számukra.

Esküszöm, hogy ezek a PJO könyvek egyre rövidebbek lesznek. Amikor először olvastam őket, nagyjából két hét kellett az öt könyvhöz. És most még csak egy hét telt el, és kezdem is az utolsó kötetet. Eddig is ilyen rövidek voltak ezek a könyvek, vagy én olvasok ennyivel gyorsabban, és ennyivel többet?

A Csata a labirintusban az a könyv, ahol most éppen nem az egész világot és a Nyugati Civilizációt kell megmentenie Percy-nek, csak a Félvér Tábort. Ami a végén egészen jól sikeredik, és egész kevesen halnak csak meg. (Ez még mindig semmi Az utolsó olimposzihoz képest.)

A Daidalosz által épített labirintus a többi görög mitológiai hellyel ellentétben nem Amerikába vándorolt át, hanem az egész világ alatt elterül.

Ezzel csak az a probléma, hogy Luke így könnyedén bejut a táborba a szörnyseregével, és megtámadhatja a félvéreket. Nos, ez baj, ezért is kell küldetést indítani, hogy megszerezzék Ariadné fonalát (ugyanis azzal lehet tájékozódni a labirintusban). Így hát Annabeth, Percy, Grover és Tyson bevetik magukat az útvesztőbe.

Az egész könyvön keresztül az az embereke egyetlen épkézláb gondolata, hogy Percabeth végre létrejöjjön, de csak nem akar. Még ez után sem:

"Annabeth úgy meredt rám, hogy azt hittem a következő pillanatban bemos egyet. De ehelyett valami olyat csinált, amivel jobban meglepett, mintha orrba vágott volna. Megcsókolt.
– Vigyázz magadra, Hínáragyú! – tette vissza a sapkát a fejére, és eltűnt.
Ha a tengeri szörnyek nem zökkentenek vissza a valóságba, egész álló nap elbámultam volna a hullámzó lávatengert a nevemre sem emlékezve."

Szintén érezhető azért a Rachellel való rivalizálás. De nem, Percy és Rachel nem lehetnek más, csak barátok. Percabeth For Life.

Visszatér közénk Nico di Angelo is, akit sikerül a mi oldalunkra állítani, persze szegénykét még mindig kiközösítik, mert egy kicsit ijesztő. De azért, mert Hádész gyerek még nem kellene így bánni vele! Ő talán a második legnagyobb erővel rendelkező félisten a sorozatban Percy után. Ez a kölyök igencsak hasznos! (Ezt bizonyította is Az Olimposz hőseiben.) 

A könyvben még lesz egy új kedvenc háziállatunk: Mrs. O'Leary. A Csata a labirintusban után mindenki egy pokolkutyát szeretne házi kedvencnek. Van cukibb egy óriási pokolkutyánál?

De, sajnos hiába a küldetés, mert Daidalosz lepaktált Luke-kal, és odaadta a fonalat nekik. Ám mielőtt még eljutnánk a táborba, ellátogatunk a titánpalotába, és megnézzük mi van Kronosszal. Semmi jó a félvérekre nézve, mert Kronosz feltámadt, Luke testében. Majdnem elkapja Percy-t, de Rachel hősiességének hála, elmenekülhetnek.

"Bólintottam, és a legnagyobb tisztelettel néztem Rachelre:
 – Te hozzávágtad a műanyag fésűdet a titánok urához."

Ja, azt kihagytam, hogy Percy felrobbantott egy hegyet, és kilőtte magát Ogügia szigetére, Kalüpszóhoz? (Ez is majd visszatér a következő sorozatban. Caleo is egy csodás párosítás.) Két hétre eltűnt, és mindenki azt hitte, meghalt, de ez Percy Jackson! Elpusztíthatatlan!

"Annabeth a többiek felé fordult. Rémesen nézett ki szeme bedagadt a sírástól és alig tudott megszólalni:
– Bár sohasem vallottam be neki, ő volt a legjobb és a legbátrabb barátom. Ő volt a… – hirtelen észrevett. Paprikavörös lett. – Ő volt a világ legnagyobb csirkefogója! – mutatott rám."

Talán ez a legviccesebb rész. Mert bármennyire is jó az ötödik kötet, azért a halál mégiscsak körbelengi, meg a tény, hogy vége van a PJO-nak. (Persze csak amíg rá nem jössz, hogy folytatódik.)

Nos, még mindig teljesen odavagyok Rick Riordan Percy Jacksonos könyveiért, és nem érdekel hány ember szerint egy Harry Potter koppintás. Szerintem egyáltalán nem HP koppintás. Olvastam mindkettő sorozatot, és egyiknél sem jutott eszembe, hogy olyan, mint a másik. Meg azért a mai világban nem könnyű olyan ötlettel előállni, ami másnak nem fordult meg a fejében, nem? Aztán, J. K. Rowling sem teljesen egyedi... (Khm... A gyűrűk ura... Khm...) Úgyhogy, felesleges azért utálni a PJO, mert "nincs benne semmi egyedi". Meg kell próbálni élvezni a dolgot, és nem hasonlóságokat keresni.

Szóval, TEAM PJO!

"– Legyél kicsit optimistább! Gondolj arra, hogy holnap táborozni mész. A suli után meg randid lesz…
– Nem randi, anya! – ellenkeztem. – Jesszus, hisz csak Annabethszel találkozom!
– Eljön a táborból, hogy veled lehessen.
– Igen.
– Moziba mentek.
– És?
– Édes kettesben.
– Anya!"

Rick Riordan: A Titán átka

Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.

A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.

A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.

A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…

 Nos, végre sikerült eljutnom oda, hogy újraolvassam a kedvenc könyveimet, ha már így nagyban belevetettem magam a nyárba. Szóval a júniusom a teljes PJO lázban fog telni. Ezzel csak az a baj, hogy éppen sikerült kilábadoznom a The Hidden Oracle okozta fellángolásból, és most újra beleestem. Csak saját magamak ártok ezekkel a könyvekkel, de ilyen téren totális mazochista vagyok. Szeretem, ha könyvek miatt szenvedek... 

Most, hogy újra nekivágtam a sorozatnak, rájöttem, hogy valójában milyen régen olvastam a könyveket, és hogy mennyi részletre nem emlékszem. De A villámtólvajról és A szörnyek tengeréről már beszámoltam, igaz akkor még nem olvastam újra őket, így most igyekszem A Titán átkára koncentrálni.

Rick Riordan továbbra is hozza a formáját. Rejtélyes félvértestvéreket találnak a könyv elején, aztán természetesen megjelenik egy szörny és egyből belecsöppenünk a bajba, amin csak egy prófécia és egy küldetés segíthet. Ugyanis Annabeth-t elrabolták.

Emlékszem, ez volt az a könyv, ahol már azt mondtam, hogy: JÖJJETEK MÁR ÖSSZE! Vagyis Annabeth és Percy. Persze mind tudjuk, hogy a végkielégülést mikor adja meg Rick bácsi az olvasóknak. Nagyon soká.

Van már két félvérünk a Triászból. Thália és Percy. Zeusz lánya és Poszeidón fia. (Mert ugye van az a prófécia, miszerint a Nagy Triász egyik gyermeke, ha betölti a tizenhatodik életévét, eldönti a világ sorsát.) De persze, szeretett írónknak van még mi a tarsolyában.

Ugyanis Bianca és Nico di Angelo Hádész gyermekei. Ebben az az érdekes, hogy a Második Világháború után tett fogadalmát Hádész nem törte meg. Nagyjából hetven évre berakta a gyerekeket a Lótusz Kaszinóba, így megmaradtak fiatalnak.

Szegény kicsi Nicót egyből a könyv elején elhagyja a nővére, és beáll a Vadászok közé. Amikor elindulnak a küldetésre, megígérteti Percy-vel, hogy vigyázzon rá, de bizonyos szerencsétlen fordulatok árán, Bianca meghal. Nico pedig kiakad Percy-re. És itt most eltérek egy kicsit ettől a könyvről.

Szóval, imádom az egész sorozatot, és természetesen Percy nagy favoritom, de mégis a kedvenc karakterem ez a szerencsétlen di Angelo fiú. Én teljesen beleestem a gyerekbe. Nagyon szépen megterveztem Nicóval a közös jövőmet, erre Rick Riordan egy gonosz húzással még szerencsétlenebbé teszi szegényke életét a The House of Hades-ban. Ha még nem olvastátok ezt a könyvet, akkor ezt a részt tényleg ne olvassátok tovább, mert SPOILER veszély. Nagyon nagy spoiler veszély. Szóval, ugye kiderül, hogy Nico nem is igazán utálta Percy-t, és nem az az igazi oka, hogy távol maradt a félvér tábortól, hogy utálja Percy-t és Annabeth tetszik neki (honnan jött ez az ötlet, most komolyan, Jason?), hanem az, hogy szegény kicsi, elnoymott Nico szerelmes Percy-be. Hát, igen egy világ omlott össze bennem. De végül már úgy voltam vele, hogy szegény gyerek már megjárta a poklot (szó szerint), úgyhogy ajánlom Rick bácsinak, hogy megadja a köjöknek a happy endet, ha már a közös jövőmet vele elvette. És Rick Riordan meg is tette (lásd: The Blood of Olympus vége.) Aztán a hónapokig folyó Solangelo ábrándozásoknak igazolására kijött a The Hidden Oracle, és én visítottam az összes Solangelo pillanatnál, de szerintem ezt már a The Hidden Oracle "kritikámban" már kifejtettem... Na igen. Úgyhogy kénytelen voltam más sorsot kitalálni magamnak a PJO világban.

Ami még feltűnt, az a fordítóváltás volt. Az első könyvet más fordította, mint a többit, így a "zászlózsákmányolásból" "kapd el a zászlót lett", vagy a Félvér Táborból, Félvértábor.

Ami még meglepett olvasás közben, az a könyv végén kicsorduló könnyek voltak. Igen, megsirattam szegény Zoét. Bírtam a csajt. Soha nem sírtam még a PJO könyveken, de most igen. Előre félek a következő kötetektől, mert 4. és 5. kötetben Rick Riordan bedurvul karaktergyilkosságok terén.

De szegény Nicó!!! Olyan elesett szegénykém. És... most tudatosult bennm, hogy mennyire fiatal is. Mert ebben a könyvben 10 éves. Utánaszámoltam. Én abban a hitben voltam, hogy ő Az Oliposz hőseiben 15 éves. És most, hogy jobban belegondoltam, rájöttem, hogy 13-14 éves még csak a The Hidden Oracle-ben. Totálisan abban a hitben éltem, hogy A Titán átka kötetben ő 12 éves. De tévedtem. Bianca volt 12 éves. Na, mindegy. Ez most tényleg meglepett. Tényleg azt hittem, hogy a legutolsó Rick Riordan könyvben már 16 éves. Nos... nem éppen.

Nos, úgy érzem, könyv kiértékelve. A legfontosabb szempontokból. Ha olvastátok a korábbi PJO véleményeimet, akkor tudjátok, hogy teljes fangirl vagyok a sorozat iránt, így rosszat nem tudok róla mondani. (Kivéve Az Olimposz hőseiről, de remélem másodszori olvasásra nem lesz Piper és Jason annyira ellenszenves számomra.)

Még érdekes volt a könyvek eddigi újraolvasása abból a szempontból, hogy egy csomó olyan dolognak az alapját láttam most felelevenülni, ami Az Olimposz hőseiben van. Ezek azok a könyvek, amikben minden egyes szó fontos, mert visszatér a jövőben. Úgyhogy figyelmesen kell olvasni!

"Ha anyám még egyszer elregéli, milyen aranyos voltam meztelenül a fürdőkádban háromévesen, hát én biztosan beletemetkezem a hóba, és halálra fagyasztom magam."

Rick Riordan: The Hidden Oracle (The Trials of Apollo #1)

How do you punish an immortal?

By making him human.

After angering his father Zeus, the god Apollo is cast down from Olympus. Weak and disorientated, he lands in New York City as a regular teenage boy. Now, without his godly powers, the four-thousand-year-old deity must learn to survive in the modern world until he can somehow find a way to regain Zeus's favour.

But Apollo has many enemies - gods, monsters and mortals who would love to see the former Olympian permanently destroyed. Apollo needs help, and he can think of only one place to go . . . an enclave of modern demigods known as Camp Half-Blood.

Tudom, hogy régen írtam már könyvekről, pedig kiolvastam a Narniákat, de úgy gondoltam, azokról már elég jól kiadtam a véleményemet, aztán megjött végre az új Rick Riordan könyvem, úgyhogy muszáj volt elolvasni.

Amikor megláttam, hogy új könyv jön ki, amely szorosan kapcsolódik a Percy Jackson könyvekhez, körbeugráltam a házat (aztán akkor is, amikor megérkezett), de még mindig várnom kellett fél évet, mire megjelent. Hogy bírtam ki? És hogyan fogom kibírni a következő évet, amíg kijön a következő része?

Nos, a könyvről azonban el kell mondani, hogy Rick Riordan megint megcsinálta. Megint megcsinálta, hogy sírni és örömömben ugrálni akartam, amikor befejeztem a könyvet. Sírni akartam, mert a sok nosztalgia, és a könyv befejeződése túl sok volt. Örömömben ugrálni akartam, mert ez már a tizenegyedik görög istenes könyv, és még mindig a Világ legjobbja. Love ya, Rick!

Matilda érzelmei a könyv alatt:

1.  Első oldalak: Úristenúristenúristen! (Csak szimpla izgatottság, mert új Riordan könyv. Menthetetlen vagyok...)
2.  Apolló egy rohadt jó isten. A kommentjein sírva tudtam röhögni. A szüleim néha furcsa képpel néztek be szobámba, ilyen "Mi a baja ennek a gyereknek?" fejjel.
3. *fültől-fülig tartó mosoly és kuncogás* PERCY MEGJELENT!
4. *sírva nevetés*
5. *nagyon közel a síráshoz* Percy csak mellékkarakter... Szomorú... Egyetemre akar menni és tanul... Szomorú...
6. Percy Jackson akcióban! EZ AZ!
7. *sírás közelében* Percy elment...
8. Ezután jött a kínos érzés: Apolló 16 évesen találkozik a Félvér táborban a tőle idősebb gyerekeivel... *sírva röhögés*
   
   
9. OMG Solangelo ténylegesen létezik! OMFG! (Na, ez olyan volt, mint derült égből villámcsapás... Lehet, hogy az idézetet lejjebb megtaláljátok.)
10. Solangelo a legcukibb dolog, amint valaha láttam *valami a sikolyok és a vinnyogás között* (...elég kínosan tudok könyvet olvasni...)
    
11. *sírva nevetések sorozata*
12. *pattanásig feszült idegek*
13. Ó, Meg, nem! Nem tetted ezt!
14. Ó, de! Ezt nem hiszem el!
15. Most meg hova mész?
16. *jóslat*
17. Csata a Labirintusban Félvér táborban
18. Percy visszatért!
19. Győztünk!
20. Leo végre visszatalál a táborba!
21. *szomorkodás, mert Percy elment*
22. VÉGE
23. Súlyos depresszió, mert befejeződött a könyv... (Pár hét és elmúlik... Remélhetőleg...)

Úgyhogy befejeztem. Megsimogattam és megpuszilgattam a könyvet, aztán felraktam a polcra, és most szomorúan nézem. Nem baj! Októberben egy kis Magnus majd enyhíti a fájdalmam.

Az érzelmeim túlságosan is összemixelődtek. Majd kipróbálom, hogy az egész sorozat újraolvasása mit tesz szerencsétlen kis lelkemmel.

Amúgy, még a könyvről annyit, hogy ha imádtad a PJO-t és a HoO-t, akkor a ToA pont annyira lesz fantasztikus, mint a többi. Igaz, nincs benne Percabeth *szomorú fej*, meg a prófécia hét kiválasztottjából csak kettő jelenik meg a könyvbe, ami szintén szomorú, de nem lehet, hogy a következő négy könyvben semmi ilyen nem lesz, szóval még reménykedem. Humoros és kalandos, váratlan csavarokkal. Vérbeli Rick Riordan könyv.

Most pedig megyek sírni, és megnézni az összes PJO fanartot Tumblr-ön.

"Will put his hand on Nico's shoulder. 'Nico, we need to have another talk about your people skills.'
'Hey, I'm just stating the obvious. If this is Apollo, and he dies, we're all in trouble.'
Will turned to me. 'I apologize for my boyfriend.'
Nico rolled his eyes. 'Could you not―'
'Would you prefer special guy?' Will asked. 'Or significant other?'
'Significant annoyance, in your case,' Nico grumbled."